Az MSZP-SZDSZ koalíciós megállapodás VI. fejezete: Kül- és Biztonságpolitika (részlet), 1994. VI. 24.
A magyar külpolitika törekvéseit a nemzet érdekei, az ország adottságai és a nemzetközi feltételrendszer együttesen határozzák meg.
1. A külpolitika legfontosabb feladatai:
1.1. az ország biztonságának garantálása;
1.2. a gazdasági célok eléréséhez szükséges külsõ feltételek, nemzetközi kapcsolatrendszer megteremtése, valamint
1.3. annak biztosítása, hogy Magyarországról, a kormány törekvéseirõl
hiteles kép alakuljon ki a világban.
2. A külpolitika prioritásai, fõ cselekvési irányai:
2.1. az ország szoros összekapcsolása a fejlett országokkal, euro-atlanti integrációja;
2.2. a jószomszédi viszony megteremtése térségünk államaival, valamint
2.3. a határainkon túl élõ magyarság jogos törekvéseinek támogatása.
E három fõ cselekvési irány között szoros összefüggés, kölcsönhatás áll fenn, ezért biztosítani kell egyenrangú, párhuzamos kezelésüket.
A külpolitikai diplomáciai tevékenység valamennyi területén megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az ország gazdasági érdekeinek képviseletére, szolgálatára.
2.1. Kapcsolatok a fejlett országokkal
A külpolitika eredményességéhez elengedhetetlen a nemzetközi politika és a világgazdaság fõ erõközpontjai - így az Egyesült Államok, az Európai Unió, Oroszország, Japán - belsõ változásainak és egymáshoz való viszonyának figyelemmel kísérése, folyamatos
elemzése.2.1.1 A fejlett országokhoz történõ szoros kapcsolódás, az euro-atlanti térségbe történõ integrálódás szempontjából megkülönböztetett jelentõsége van annak, hogy Magyarország a lehetséges legkorábbi idõpontban és az elérhetõ legkedvezõbb feltételekkel az Európai Unió tagja legyen. A tagság hazánkat a gazdasági integráció mellett a politikai együttmûködés, a közös külpolitika, biztonságpolitika és védelem részesévé is teszi, így az egyidejûleg szolgálja majd gazdasági érdekeinket és biztonságunkat.
2.1.2 A csatlakozás napirendre kerüléséig arra kell törekednünk, hogy minél jobban kihasználjuk a t
ársulási megállapodásból adódó lehetõségeket. Élni kell a megállapodás továbbfejlesztésének és szükség szerinti felülvizsgálatának, módosításának a szerzõdésben is biztosított eszközével annak érdekében, hogy a társulás az eddiginél több elõnnyel járjon a magyar gazdaság számára.2.1.3 A kormány fontos feladatának tekinti az ország felkészítését a majdani csatlakozásra. Ennek egyaránt része a gazdaság hatékonyságának, versenyképességének fokozása, a jogrendszer harmonizálása, az európai politikai kultúra k
övetelményeinek érvényesítése és a lakosság folyamatos tájékoztatása arról, hogy a teljes jogú tagság milyen elõnyökkel, illetve kötelezettségekkel jár.2.1.4 A kormány arra fog törekedni, hogy Magyarország csatlakozásáról a most kezdõdõ parlamenti ciklusban meginduljanak a tárgyalások. A csatlakozási tárgyalások lezárása után a csatlakozásról a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõen népszavazásnak kell dönt
enie. A kormány inden meg fog tenni annak érdekében, hogy a népszavazás a csatlakozás mellett foglaljon állást.2.1.5. A magyar külpolitikának stratégiai célja, hogy az országot az euro-atlanti térséghez kapcsolja. Ebben a folyamatban kiemelkedõen fontos a szerepe Magyarország és a NATO kapcsolatainak, politikai és katonai együttmûködésének. Hazánk részvétele az Észak-atlanti Együttmûködési Tanács munkájában, valamint a Partnerség a Békéért programban nemcsak biztonságunkat erõsíti, de hozzájárul ahhoz is, hogy létrejöjjenek a NATO-hoz történõ csatlakozás feltételei. A koalíciós partnerek Magyarország NATO-hoz történõ csatlakozásának elkötelezett híveiként e döntést - a feltételeket meghatározó tárgyalásokat követõen - népszavazással kívánják megerõsíteni.
2.1.6 A kormány fontos feladatnak tartja Magyarország és a fejlett országok kétoldalú kapcsolatainak továbbfejlesztését. Ezen belül különösen nagy hangsúlyt kíván helyezni a gazdasági együttmûködés ösztönzésére, feltételeinek kedvezõbbé tételére. Arra kell törekedni, hogy hazánk kapcsolatrendszere minél sokrétûbb legyen, a magyar külpolitika az Európai Unió, a NATO-tagjai, az európai és más OECD-államok mellett fordítson megfelelõ figyelmet az Európai....... térségek gyorsan fejõdõ országaira is.
2.2. Kapcsolatok a szomszédos országokkal
2.2.1 Magyarország biztonsága, a térség stabilitása és országunk gazdasági fejlõdése, piaci lehetõségeink bõvítése szempontjából egyaránt elengedhetetlen a jó viszony, a széles körû kapcsolatrendszer, a szoros együttmûködés a szomszédos országokkal, a térség államaival. A szomszédainkhoz fûzõdõ viszony normalizálása, javítása nélkül nincs esély az ott élõ magyar kisebbség helyzetének javulására. A kibékülés, a rendezett viszony megteremtése Magyarország nemzetközi megítélése, integrálódási törekvéseinek nyugati támogatása szempontjából is nélkülözhetetlen.
2.2.2 Arra kell törekedni, hogy a vitás kérdések ne fékezzék az elõrehaladást a többi területen. A magyar külpolitikának kezdeményezõen kell fellépnie, szükség szerint - érdekeink veszélyeztetése nélkül - bizalomerõsítõ gesztusokat is téve.
2.2.3 A kormány különös figy
elmet kíván fordítani a viszony rendezésére, az ehhez szükséges kölcsönös bizalom megteremtésére Szlovákiával és Romániával. Kész tárgyalásokat kezdeni olyan alapszerzõdésekrõl, amelyek egyaránt tartalmazzák a kölcsönös lemondást a területi követelésekrõl, a fennálló határok elismerését és átjárhatóságuk növelését, illetve a kötelezettség-vállalást az egymás országában élõ nemzeti kisebbségek jogainak az Európa Tanács és az EBEÉ normáival összhangban álló elismerésére, garantálására és gyakorlati érvényesítésére. Az alapszerzõdések elõkészítése során a kormány véleménycserét folytat a parlamenti ellenzéki pártokkal, és kikéri az érintett országban élõ magyarság szervezeteinek véleményét.2.2.4 Jugoszláviával a kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait tiszteletben tartva, a szankciók által nem érintett területeken kívánja bõvíteni a kapcsolatokat. A kormány kész arra, hogy a délszláv válság rendezését követõen kezdeményezõen lépjen fel a viszony javítása, az együttmûködés fejlesztése érdekében.
2.2
.5 A szomszédos országokkal, a térség államaival folytatott együttmûködésben különösen nagy hangsúlyt kell kapjanak a gazdasági kapcsolatok, beleértve a vegyes vállalatok és közös bankok létrehozásának ösztönzését és a hadiipari együttmûködést. Kezdeményezni kell a még hiányzó gazdasági, kereskedelmi és kulturális egyezmények megkötését, a már megkötött megállapodások parlamenti megerõsítését, illetve kibõvítését. Élni kell a kulturális és emberi kapcsolatokban rejlõ lehetõségekkel.2.2.6 Szorgalmazni, tá
mogatni kell a szomszédos országokkal a határ menti kapcsolatokat, továbbá a regionális és szubregionális együttmûködési formákat, így a Közép-európai Kezdeményezést, a Visegrádi Együttmûködést, az Alpok-Adria Munkaközösséget, a Kárpátok-Eurorégió Csoportot.2.3 Kapcsolatok a határon túli magyarsággal.
2.3.1 A kormány nagy figyelmet kíván fordítani a határon túli magyarság támogatására, azt az alkotmányban is rögzített politikai-erkölcsi kötelességének tekinti. A magyar kormány támogatja a határon túli ma
gyarság kisebbségi jogai érvényesülése feltételeinek megteremtését, az európai gyakorlattal összhangban álló autonómiatörekvéseik megvalósítását. Hasonlóképpen fontosnak tekinti a határon túli magyarság gazdasági felemelkedését, polgárosodását, helyi társadalmi önszervezõdését, azt megfelelõ szakmai és gazdasági együttmûködési formákkal segíteni kívánja.2.3.2 A kormány tisztában van azzal, hogy a határon túli magyarság jogai garantálásának és gyakorlati érvényesülésének elõmozdításához nélkülözhetetlen egyrészt a párbeszéd, a normális viszony az érintett szomszédos államok politikai vezetésével, másrészt a széles körû nemzetközi támogatás. Arra kíván törekedni, hogy a meglévõ, illetve felmerülõ problémákat a kétoldalú találkozókon felvesse, azok megoldása érdekében szót emeljen, s erre a nemzetközi fórumokat, szervezeteket is felhasználja. A magyar külpolitika fontos feladata, hogy elérje egy hatékony nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer létrehozását. Alapvetõ követelmény, hogy a kisebbségeket érintõ kérd
ésekrõl csak az õ szervezeteik, képviselõik véleményének figyelembevételével szülessen meg a hivatalos magyar álláspont. A kormány minden megkülönböztetés nélkül kíván kapcsolatokat tartani a határon túli magyarság valamennyi legitim szervezetével.2.3.3 A kormány támogatja a határon túli magyarság kulturális igényeinek kielégítését, szorgalmazza az ösztöndíjrendszer továbbfejlesztését és a Duna Tv módosított szervezeti rendben történõ mûködtetését.
2.3.4 A kisebbségi szervezetek anyagi támogatását legaláb
b a jelenlegi szintet megõrizve, a mindenkori éves költségvetés keretében kell biztosítani. A támogatás elosztását demokratikussá, átláthatóvá és ellenõrizhetõvé kell tenni.2.4 Nemzetközi szervezetek
A magyar külpolitika fontos feladata az aktív részvétel az ENSZ, az EBEÉ fórumain és más nemzetközi szervezetek munkájában.
2.5 Nem kormányszintû kapcsolatok
A külpolitikai célok elérésében a kormányszintû kapcsolatok mellett kiemelkedõ jelentõsége van a köztársasági elnök nemzetközi tevékenységének. A kü
lkapcsolatok fontos részét képezik a parlamenti, valamint a pártközi és a társadalmi kapcsolatok is.2.6 A különbözõ szintû külkapcsolatok összehangolása
A kormány a hatékony külpolitikai tevékenységhez elengedhetetlennek tekinti a különbözõ szinteken kialakított nemzetközi kapcsolatok gondos összehangolását, ami a Külügyminisztérium feladata. A kormányzati struktúra változásának következtében ugyancsak a
Külügyminisztérium feladatát képezi a gazdasági-diplomáciai tevékenység. A Külügyminisztériumban ezzel együtt biztosítani kell a megfelelõ szervezeti és személyi feltételeket.1994. június 24.
[Magyarország politikai évkönyve 1995, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Budapest, 1995, 692-695.o.]
